Dinamikusan növekvő forgalmat hozott a turizmusnak az év első öt hónapja - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Ezen időszak alatt a szálláshelyeken 9,1%-kal több vendégéjszakát regisztráltak, mint 2023 hasonló időszakában. A belföldi vendégek 4,9, a külföldiek 13%-kal több (6,4 millió, illetve 7,3 millió) vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken.
Folytatódott az építőipar lejtmenete: Márciusban az előző hónaphoz képest 2,9%-kal esett a termelés volumene. Ezzel az ágazat december-januári váratlan megugrása teljesen eltűnt, hiszen a február-március hasonló méretű esést hozott. Az építőipar trendje továbbra is csökkenő, ugyanakkor biztatóan alakulnak a rendelési adatok.
Az Európai Bizottság adataira támaszkodva a KSH heti rendszerességgel teszi közzé a saját régiós üzemanyagár-rangsorát péntekenként, ami azért fontos, mert ez a statisztika fogja az alapját adni egy esetleges kormányzati beavatkozásnak az üzemanyagpiacon. A hivatal módszertanának torzító hatásai miatt mi is elvégezzük a regionális összehasonlítást - a számításba vett országok köre azonban azokra korlátozódik, amelyek valós alternatívát nyújthatnak a hazai autósok számára, ha túl drágának találnák a benzint a magyar kutakon. Vajon mekkora a különbség a két módszertan által kalkulált régiós átlagárak között, és mennyire tér el ezektől a hazai üzemanyagár? Változhat a KSH módszertana?
A kormány két hetet adott az üzemanyag-kereskedőknek, hogy a régiós országokhoz igazítsák az áraikat. Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke szerint nem mindegy, hogy a KSH mely környező államok árait fogja alapul venni - írja az rtl.hu. A csatorna híradójában pedig arra hívta fel a figyelmet: veszteséges üzemelésre kényszerítené a kormány a benzinkutakat, ha kizárólag tőlük várná az üzemanyagok árának csökkentését.
A legutóbbi negyedéves magyar GDP-adatok kapcsán kevésbé volt ok az örömre, hiszen a tavalyi utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. Az idei első negyedévvel kapcsolatban viszont már most jó hír, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – 13. tagállamként az unióban – 30 napos határidővel publikálja majd első GDP-becslését, azaz az eddigi, a negyedévet követő 45. napon közölt GDP volumenindexet 15 nappal korábban, a negyedévet követő 30. napon teszi közzé. A lépés jelentőségéről és annak hátteréről a statisztikai hivatalt kérdezte a Portfolio.
A héten tárgyal a kormány egy esetleges üzemanyagárstop bevezetéséről, miután az elmúlt hónapokban az egekbe szökött a benzinár Magyarországon. A döntés alapját a KSH új, heti szinten megjelenő statisztikája fogja képezni, amelynek az első közlése már meg is történt a múlt héten. Felmerül azonban a kérdés: jó lehet ez az adatforrás a megfelelő kormányzati következtetés levonására? Milyen hibái vannak az árfigyelő rendszernek? Mi a helyzet az adókkal? Egyáltalán, tényleg drága a benzin Magyarországon, indokolt az árstop?
A Központi Statisztikai Hivatal inflációs osztályának vezetője már nem dolgozik a szervezetnél - írja a 24.hu.
Sajtótájékoztatót tartott a Központi Statisztikai Hivatal a 2023-as inflációs adatok mai megjelenése alkalmából. A KSH újra kiállt az utóbbi hónapokban sokat bírált rezsielszámolási módszertana mellett, és jelezte, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat nem talált kivetnivalót a hazai módszertanban.
Egyre több magyar munkavállaló megy külföldre dolgozni, ami jelentősen növeli a foglalkoztatottak számát. Amíg a magyarok Nyugat felé vették az irányt, addig a keletiek Magyarország felé.
Nőtt a külföldi és a belföldi vendégéjszakák száma is a KSH friss adatai alapján. A külföldiek érkezése nem meglepő, az viszont annál inkább, hogy a gyenge fogyasztás mellett a belföldi vendégek száma nő.
Csütörtök reggeli cikkünkben számoltunk be arról, hogy már a külföldi piaci szereplőknek is feltűnt a magyar statisztikai hivatal energiainflációt érintő számítási módszertana. Később a Reuters arról írt, hogy a KSH az Eurostattal egyeztet a módszertanról, ugyanis néhányan azt vetették fel, hogy a statisztikai hivatal hozzájárult a kormány kitűzött céljának látszólagos teljesítéséhez. Csütörtök este a KSH is megszólalt az ügyben: elismerték, hogy az Eurostattal egyeztetések zajlanak, ugyanakkor leszögezték, hogy független intézményként objektíven tájékoztatnak az adatokról.
A múlt év azonos időszakához képest 15,7 százalékkal csökkent a hazai gázfelhasználás 2023 első három negyedévében. Januártól szeptemberig 1,07 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz fogyott, a megtakarításból nagyjából kétharmad-egyharmad arányban vette ki a részét a gazdaság és a lakosság. Áramból 7 százalékos volt a mérséklődés az esztendő első kilenc hónapjában - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) szombaton közleményben az MTI-vel.
Megbízatásának lejártával búcsúzik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éléről Dr. Vukovich Gabriella. Két népszámlálás és két nemzetközi szakmai audit is fűződik az elnöki periódusához. Helyét, az eddig a Szakstatisztikai Igazgatóságot irányító elnökhelyettes, Dr. Kincses Áron veszi át 2023. június 11-től.
Közel 13 éve után Vukovich Gabriella elnök távozik a KSH éléről, helyét pedig korábbi helyettese, Kincses Áron veszi át.
Agrárösszeírást kezd a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 15-én, hogy július 15-ig felmérje a magyar mezőgazdaság helyzetét, képet kapjon az agrárszektorban bekövetkezett változásokról. A 941 településen kijelölt 74 ezer egyéni gazdaság és 11 ezer gazdasági szervezet számára kötelező a kérdőív kitöltése - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.
Ma még sokaknak talán nehezen tűnik elképzelhetőnek, hogy a kormány célja az egy számjegyű inflációról év végéig teljesüljön, hiszen márciusban 25% felett volt az áremelkedés mértéke idehaza. Pedig a cél könnyebben teljesíthető, mint gondolnánk, hiszen az év hátralevő hónapjaiban a két számjegyű év végi inflációhoz hónapról hónapra jelentős drágulásra lenne szükség. S bár az egy számjegű infláció jól hangzik a mai helyzethez képest, valójában ez még nem eredmény: ahhoz, hogy az árstabilitás helyreálljon Magyarországon, már komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség. Ma még nem látszik, hogy az árstabilitás helyreállása mikor valósulhat meg, de ami nagyobb baj, hogy még az ezzel kapcsolatos szándék sem tűnik egyértelműnek.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
